Egyszarvú csillagkép

Gula címnél volt már szó Dr. Gyárfás Ágnes őstörténész előadásából a Monocérosz csillagképről, melynek (annak ellenére, hogy késői csillagképnek mondják) a helye az, amely elsődlegesen érdekes.
A mellékelt, Karácsony és (függőleges állása miatt érdekes) Tejút címnél is szereplő kép Grandpierre Atilla alábbi weboldaláról való, és nyilván a Monocérosz téli, karácsonyi állását (is) mutatja.
assets/Egyszarvúcsillagkep_image1.png|invert_light

A 17. századi elnevezés és rajz azért igen félrevezető, mert a szarvat rosszul rajzolják. Gyárfás Ágnes Gula címnél álló rajzán is a Cassiopeiához hasonló módon rajzolja meg a szarvat.
Gyárfás Ágnes szerint ezt a Monocéroszt a régiek úgy nevezték, hogy Gula (ami azért furcsa, mert Gula csk. már előjött egyszer Vízöntőként (lásd Gula); itt még megadja a sumér Gu-La = tehén (a neten ökör, de az inkább GUD sumérul) jelentését és felhozza a gulya és gulyás szavainkat. Ezt a Monocéroszt egy hídnak mondja a két part között (a híd átjáró, és a Nibiru és héber címnél is szó volt átkelésről, nem beszélve Szíriusz mozgása címnél írottakról).

Dr. Gyárfás Ágnes az Ősi Gyökér 2007/1. sz. 71. oldalán Eb a hite kölykei című cikkében írja, hogy Az Aranyhajú királyfik mesében a két gyönyörű aranyhajú ifjút kutyakölykökre cserélő banya az égen a Monocérosz, Egyszarvú csillagképnek felel meg.
Ugyanezt írja az Ősi Gyökér 2012/1. sz. megjelent Szíriusz Boldogasszonyként való ábrázolása című cikkében.
Lugal Geme című cikkében pedig:

Az Orion a Tejút bal oldalán található, szinte rákönyököl a Tejútra. Mellette a Nagy Kutya csillagkép a Szíriusszal, a Tejúton a híd a Monocérosz, az egyszarvú, a bölcs, a tudós, a Szent Bába, a beavatás felhatalmazott szakrális cselekvője, aki mindig ott van, ahol az égi tündér, Szíriusz megtalálható. A Monocérosz, a Bába, a Banya lábánál, a Tejút jobb oldalán van a Kis Kutya csillagkép, egy parányi kis égi vonal.

Ha már a Cassiopeia szóba került, Az Ősi Gyökér 2006/1. számában megjelent ...

Antal István Tündéres, derengő...

...című dolgozatából való, Anu és Szíriusz és a medvék címnél is szereplő (ott (többek között) arról szó, hogy a régi felfogás szerint az ég(anya) isten égi lakának északi helye volt (Sarkcsillag vagy más, nos ez itt a kérdés)) adata lehet akár a Monoceros-ra utaló is. Antal István a Cassiopeia csillagképet jelölné meg lakhelyül:

Számomra nyilvánvaló, mások számára talán nem, a tündérkirálynő, az ősanya, az élet vizének forrása, a Kassziopeia, a legfőbb, a mindeneken uralkodó egy és ugyanaz. Láttam fotókat, csak tudnám hol, több helyen is, talán Radics-könyvben is, anatóliai anyaszobrokról, masszív kőtrónuson masszív asszonyalak, van amelyik ölében érkező gyermekfej ismerkedik a világgal, a trónus két oldalán párducok, s a párducok hasa-lába egyenes vonalakból M betűt rajzol. (A Kassziopeia csillagkép, ha felnézek az égre, így fordulok W, úgy fordulok M, könnyen felismerhető, jellegzetes rajzú. Esetleg úgy fordulok, oldalállásba, s ekkor egy szögletesített B, ami a rovásunk M jele.)